#13 bonfire avagy tábortüzi összejövetel amerikai módra
Ma este baráti összejövetelt rendeznek kedves rokonaink a tiszteletünkre. Megható ahogyan arról beszélnek, hogy az egyik szomszéd jön, mert kíváncsi ránk, a másik barát is jön, mert ő is kíváncsi ránk, és így tovább. Lehet, hogy túl sokat látok bele ezekbe a mondatokba, de valahogy hasonlóan kíváncsiak az amerikaiak az európaiakra, mint fordítva.
Szóval a mai nap az előkészületekről is szólt. A hatalmas kertben van egy tűzrakó hely, amit kicsit rendbe tettünk és fát készítettünk a tűzrakó hely mellé. Eszembe jutnak a gyerekkori cserkészélményeim, így hosszú anekdotákat mesélek tereprendezés közben. Bár rég volt, azért még emlékszem, hogyan kell megépíteni egy tábortüzet, szóval a sok beszéd után az elméletet gyakorlatra is váltom. Papír, apró száraz gallyak, vastagabb gallyak és így tovább belülről kifelé haladva, kúp alakban. Csinálunk is rögtön egy próbát, hogy ne a sok ember előtt derüljön ki, hogy ez így nem fog begyulladni. It works - hangzik a megállapítás. Ez jó mulatság, férfi munka volt.
Mindeközben a női tagok a konyhában készítik elő az ételeket (micsoda patriarchális szereposztás... Juli biztosan kikérné magának). Mexikói ételek lesznek, amihez sok zöldségre lesz szükség. Uborkát az egyik boltból, káposztát a másikból. Pennsylvaniában élnek amishok is, akikkel leginkább a zöldségvásárlás közben lehet találkozni. Sajnos káposzta épp nincs náluk, az majd csak szeptemberben fog teremni. Az amishokat mi, európaiak többnyire csak a filmekből ismerjük, ahol rendszerint elég rossz színben vannak feltüntetve ráadásul valami rejtélyes, cseppet sem szép dolgok történnek körölöttük. Bontsuk le egy kicsit ezt a sztereotípiát és beszéljünk egy kicsit az amishokról.
Az amishok egy keresztény konzervatív közösség, akik a 18. századból vándoroltak be Európából, főleg Németországból és Svájcból. Életüket az egyszerűség, a kemény munka és a közösség jellemzi. Emiatt többségében nem használnak modern eszközöket, mint például elektromosságot vagy autókat. Mivel nagyrészt földműveléssel foglalkoznak ezért az általuk megtermelt zöldségek teljesen illeszkednek a mai kor elvárásaihoz - vegyszermentes, bio, minőségi termékek. Szóval érdemes újragondolni az amishokkal szembeni sztereotípiáinkat, ugyanis a hagyományos földmegmunkálási módszerek kellően felértékelődik a jelenkorban, ahol az egészséges és a tudatos táplálkozás egyre jobban érdekli az embereket.
Visszatérve a mi kis káposztás kalandunkra, nem meglepő, hogy az amishok nem elégítik ki azt a jelenkori igényt, hogy szezonális évszaktól függetlenül bármilyen zöldséget lehessen vásárolni. A káposzta ugyanis nagyrészt késő nyáron, kora ősszel szokott beérni ezen a vidéken - ezért kell még várni rá.
Estére minden elkészült és elkezdenek szálingózni a vendégek. A tűz már javában ég, a taco és a többi mexikói étel pedig az asztalon. A vendégek pont ugyanannyira kedvesek és érdeklődőek, mint amilyen emberekkel eddig találkoztunk az utunk során. Érdekli őket a mi történetünk, Magyaroroszág és persze az is, hogy látjuk mi őket, amerikaiakat. Egyikük nekem szegezi a kérdést New York vagy Pennsylvania a jobb hely? A másikuk mindjárt figyelmeztet, hogy ez egy csapda. Szóval az utóbbit választom, mire ő nagy büszkén helyesel.
Egy másik kedves úriemberrel belemerülünk az amerikai gazdaság és a politika mélységeibe - hiába, nem tudok elszakadni ezektől a témáktól, pedig néha azért jó lenne. De hát kitől tudnék jobban informálódni, mint a helyi amerikaiaktól?
Közben az emberek tányért és italt ragadnak és vidáman, jókedvűen fogyasztják a vacsorát. Elkezd sötétedni és a tűz egyre nagyobb szerephez jut az éjszakában, előkerül a korábban emlegetett gitár és a kezembe veszem. A kedvenc zenekaraim általában angolul énekelnek, ezért otthon is gyakran játszom gitáron ezeket a dalokat, de ez a közeg pedig pláne alkalmas arra, hogy a húrok közé csapjak. Persze éneklünk magyart dalt is, csak, hogy ezt is hallják - de itt most inkább mi próbálunk beilleszkedni az itteni kultúrában és azt kell, hogy mondjam ez elég könnyen megy.
Az I still haven't find what I'm looking for c. dal örök igazsága itt új értelmet nyer a számomra (lásd majd legalul a napi dalba). Itt Pennsylvaniában ,a tűz mellett gitározni, énekelni helyiek társaságában - na ez valami extra dolog. De semmiképp sem mondanám idegennek. Ugyanis a beszélgetéseknél, a témáknál és a daloknál sem érzem azt, hogy kívülállók lennék, még csak azt sem mondanám meg, hogy egy másik kontinensről jöttünk. Ilyen szempontból egyáltalán nem érzem tőlünk távolinak Amerikát.
Mivel maga a ház az erdőben van, ezért az udvarban elhelyzett tábortűz sötétedés után a csillagok felbukkanásával olyan érzést ad, mintha egy erdő közepén lennék. A tűz mellett ülni és nézni a tűz pattogását pedig valami más dimenzióba repít át. Van ebben valami ősi, valami természetközeli.
Napi zene - U2: I still haven't find what I'm looking for
Megjegyzések
Megjegyzés küldése