Két hét USA - American Dream

Ma este baráti összejövetelt rendeznek kedves rokonaink a tiszteletünkre. Megható ahogyan arról beszélnek, hogy az egyik szomszéd jön, mert kíváncsi ránk, a másik barát is jön, mert ő is kíváncsi ránk, és így tovább. Lehet, hogy túl sokat látok bele ezekbe a mondatokba, de valahogy hasonlóan kíváncsiak az amerikaiak az európaiakra, mint fordítva.  Szóval a mai nap az előkészületekről is szólt. A hatalmas kertben van egy tűzrakó hely, amit kicsit rendbe tettünk és fát készítettünk a tűzrakó hely mellé. Eszembe jutnak a gyerekkori cserkészélményeim, így hosszú anekdotákat mesélek tereprendezés közben. Bár rég volt, azért még emlékszem, hogyan kell megépíteni egy tábortüzet, szóval a sok beszéd után az elméletet gyakorlatra is váltom. Papír, apró száraz gallyak, vastagabb gallyak és így tovább belülről kifelé haladva, kúp alakban. Csinálunk is rögtön egy próbát, hogy ne a sok ember előtt derüljön ki, hogy ez így nem fog begyulladni.  It works  - hangzik a megállapítás. Ez jó...

Ma reggel egy erdőben ébredtem. Persze nem sátorban vagy lakókocsiban, hanem abban a házban ahol a következő napokat töltjük majd kedves rokonainknál. A ház ugyanis az erdőben van, egy falu közelében Pennsylvaniában. A nagyvárosi rohanásból kiszakadva kicsit lelassítunk, ez a hely pedig teljesen ideális ehhez. Tipikus amerikai reggel hajszálvékony bacon ropogósra sütve, rántotta és gyümölcs. Én továbbra sem kávézom, szóval a kávézási szokásokat itt nem fogom kivesézni, helyette teát iszom. Hatalmas ház, hatalmas kerttel és mindenfelé zöld területek ameddig a szem ellát. A ház nem egyedüli épület ebben az erdőben, hiszen szomszédok akadnak bőven az út egyik és másik oldalán. A nagy udvar pedig szuper lazulós helyeket kínál számunkra, hiszen kényelmes székekből és hangulatos kis asztalkából akad itt bőven.  Reggeli után kiülünk szemlélni a birtokot és figyeljük az állatok mozgását. Kerítések errefelé alig vannak szóval szabadon járkálhatnak a vadállatok ide-oda - és ezt ők ki is hasz...

 A mai nap ismét úton vagyunk. Először busszal megyünk Washington D.C-ből Harrisburgba, majd onnan a kedves rokonaink visznek tovább egy pennsylvaniai kis településre.  Délelőtt még festményeket nézegettünk a National Gallery of Art -ban, majd a National Mall hatalmas zöld felületén helyezkedtünk el kényelmesen. A frizbiző csapat újra itt volt, de őket a legnagyobb hőség sem tudja eltántorítani, ugyanis pont délben játszanak. Nem csak simán dobálgatják a frizbit, hanem az Ultimate Frisbi nevű játékot játszák, ahol két csapat verseng egymással. A cél az, hogy a pálya végén lévő célterületen belül kapd el a frizbit, ezzel szerzel pontot - mi ezt csak "frizbi focinak" hívjuk otthon.  Az elmúlt napokban sokat jártunk boltokban és bár nagyrészt hasonló termékek vannak, mint nálunk de azért vannak súlyeltolódások egyes termékek esetében. Az édességek bőséges kínálata mindenképp ilyennek számít. A reggeli péksütemények nagyon nagy része valami cukorral leöntött, csokival telet...